Thomas Faustmann ügyvezető igazgató: „Annak ellenére, hogy a csapatunkkal már az előző két évtizedben is bizonyítottuk rátermettségünket, az új feladat, az új gyár beindítása hatalmas kihívás volt.“
Áprilisban lesz tíz éve, hogy az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. ügyvezetését Thomas Faustmann-ra bízták. Rögtön a jubileumi év legelején beszéltünk vele az eddig elértekről, az év előttünk álló kiemelkedő eseményeiről, de arról is, hogy az Audi Hungaria több mint húszéves sikertörténetét hogyan írják tovább.
Milyen kiemelkedő eseményei voltak a múlt évnek az Audi Hungaria számára a járműgyár közismert megnyitása mellett?
A 2013-as év nagyon sikeres volt vállalatunk számára. A motorgyártásban 14 új motor sorozatgyártása indult meg, és ennek során egy újabb gyártási rekordot értünk el. Bővítettük a szerszámgyártást. Vadonatúj autógyárunkban megindult az Audi A3 Limousine és az A3 Cabriolet sorozatgyártása. 2012-ben és 2013-ban összesen több mint 3 000 új munkatársat vettünk fel. Az év kiemelkedő eseménye azonban kétségtelenül autógyárunk megnyitása volt.
Az előző év hasonló időszakában ezért vélhetően kevesebb ideje és alkalma lett volna a velünk folytatott interjúhoz, mint mostanában.
A múlt év egészében meglehetősen feszültek voltunk, bár ez pozitív értelemben vett feszültség volt, mert mindig mi uraltuk a feladatokat. Az év elején előttünk álló feladatsor tiszteletet parancsoló volt. Annak ellenére, hogy a csapatunkkal már az előző két évtizedben is bizonyítottuk rátermettségünket, az új feladat, az új gyár beindítása hatalmas kihívás volt. Az elmúlt öt évben módszeresen készítettük elő a terjedelmes lista ledolgozásának egyes elemeit. Így például időben küldünk ki magyar mérnököket Németországba, az USA-ba vagy Kínába a konszern más gyáregységeibe, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek és a személyügyi stratégia oldaláról is jól előkészítsék az itteni járműgyár indítását. A gyárbővítés tehát – bár nem túl konkrétan, de – már 2005 óta szerepet kapott a megfontolásainkban. Ennek jegyében már akkoriban kezdtük vásárolni az első területeket a bővítéshez. Ami az autógyártás további bővítését illeti, a győri gyárunkban van még potenciál a növekedésre. Mindazonáltal két lábbal kell a földön járnunk s nem szabad gyorsabban növekednünk, mint ahogyan a kompetenciánk fejlődik és ahogyan az adottságaink ezt engedik.
Például az utánpótlás szakképzett munkaerőből …
Ehhez a legjobb adottságokkal rendelkezünk. A múlt évben például sorrendben ötödször választottak minket az ország legvonzóbb munkáltatójának. Ez természetesen segít minket a munkavállalói szükségleteink fedezésében. Csupán néhány olyan szűk szakterület van, ahol szívesen dolgoznánk több emberrel: ilyen például a szerszámgyártás, ahol még jelentős növekedési lehetőségeket lehet kiaknázni. Ide szívesen vennénk fel több szakmunkást és mérnököt, és ugyanez igaz a műszaki fejlesztésre vagy a logisztikára.
Hogyan biztosítják az ellátást megfelelően képzett vezetőkből?
Véleményem szerint Magyarországon még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a vezetőképzésben a gyakorlati orientációra. Ezért vagyunk azon, hogy a magyar kormánnyal közösen kigondoljuk és megtervezzük, miként lehetne felkészíteni a magyar felsőoktatást, mint éppen a győri egyetemet az ipar ilyen irányú igényeire. Az én elképzeléseim szerint a vezetés egy olyan szakma, amelyet ugyanúgy meg lehet tanulni, mint mindegyik másikat. Egy jó vezetőnek azonban nem csupán a szükséges szaktudással kell rendelkeznie, hanem a merőben eltérő és megfelelő készségekkel is. Véleményem szerint nagyon fontos a szakmai tapasztalaton túlmenően a külföldi tapasztalat is. Mi az Audi Hungariánál ezért következetesek vagyunk a vezetők fejlesztésében: a közép- és felső vezetésben legalább két éves külföldi tapasztalatot kell felmutatni. Jelenleg több magyar vezető dolgozik szerte a világban a Volkswagen konszern különböző gyáraiban Kínától Németországon át Mexikóig.
Ez nem kockázatos a részben magasabb külföldi jövedelmek mellett?
A jövedelem kétségtelenül egy fontos kérdés, másrészről Magyarország és kifejezetten a mi Győrben működő vállalatunk kilátásai annyira vonzóak, hogy mindannyian szívesen térnek haza és folytatják nálunk a karrierjüket.
Egy apró reménysugár az agyelszívás korában, amelyet Magyarország éppen rendkívül megszenved.
A magyar kormánnyal közösen gondolkodunk azon, hogy olyan vonzóvá tegyük ezt az országot az embereknek, hogy szívesen térjenek vissza és a legjobb esetben ki se vándoroljanak. Ehhez a reálbérek kismértékű, de folyamatos növekedésére van szükségünk. Ha az emberek előtt egy világos és megbízható perspektíva áll, akkor sokkal inkább éreznek késztetést a maradásra – még akkor is, ha a Nyugat és Kelet közötti bérkülönbség még évtizedekig fennmarad.
Milyen további témákról egyeztetnek még a kormánnyal?
Nagyon fontos a képzés témája, amiben én személyesen is intenzíven részt veszek, hogy megértésre és támogatásra találjak. Például a győri egyetemet még magasabb színvonalra kell emelnünk. Legyen ez Magyarország gyakorlat-orientált műszaki központja. Ennek megvan az esélye, már önmagában az Audi Hungaria révén is. Ráadásul nem mi vagyunk a város egyetlen prosperáló vállalata. Jelenleg négy tanszékünk van a győri egyetemen, ahol az Audi támogatásával már a járműgyártás legújabb szintjét oktatják. Az ezeken a szakokon végzőknek soha nem kell aggódniuk, hogy találnak-e munkahelyet. Ennek fejében azonban elvárjuk, hogy az ország és a város gondoskodjon a szükséges infrastruktúráról. Laboratóriumokra, irodákra, számítógépekre és még sok minden másra van szükségünk.
A másik fél is lépést tart?
Igen, de sajnos nem mindig ugyanabban az ütemben, hanem sok projekt esetében szétziláltan, gyakorta túlságosan lassan és a legtöbb esetben nehézkesen. A kínálkozó lehetőségeket pedig sokkal gyorsabban kellene megragadni. Gyakran nem is túlzottan sok pénzről van szó, hanem egyszerűen határozottan és összehangoltan kellene cselekedni. Ebben a vonatkozásban igenis nagyobb lelkesedést kívánnék a magyar fél részéről. Mi már több mint húsz éve jó és sikeres munkát végzünk; a magyar félnek erre kellene építeni és még inkább keresnie kellene az összefogást. Mi tudjuk, hogy mit cselekszünk, és a megfelelő témákkal foglalkozunk.
Kik vagy mik fékeznek?
Az egyetemen a bürokrácia és a korlátozott anyagi források fékeznek; a városnak és a kormánynak meg kell tanulniuk még jobban megérteni, hogy a képzés milyen stratégiai értéket jelent az ország és a magyarországi gazdasági lehetőségek tekintetében.
Az Audi más gyáraiban is vannak ilyen problémák a támogatással?
A múlt évben Mexikóban jártam a Volkswagen konszern egyik új motorgyárának avatásán. A mexikói kormány ehhez egy nagy földterületet biztosított és megteremtette a szükséges infrastruktúrát, többek között egy négysávos autópálya-leágazást, egy nagy irodaépületet, különböző csarnokokat és egy iparvágány-bekötést. Ott tehát nagyon gyorsan megértették, hogy az infrastruktúra a növekedés alapja.
Valójában azt gondolhatnánk, nyílt kapukat dönget. A magyar kormány képviselői, mindenek előtt Orbán miniszterelnök fáradhatatlanul nyilatkozza, hogy Magyarországot Európa leginkább vonzó gyártási helyszínévé akarják tenni.
A problémát nem a kormányzati akarat jelenti, hanem nagyon gyakran az érvényesítési képessége, az egy szinttel alacsonyabban tapasztalt sebesség. Összehasonlításul vegyünk ismét egy külföldi példát: ugyanakkor állapodtak meg az Egyesült Államokban a Volkswagen egy új gyárának építéséről, amikor 2010-ben a Parlamentben aláírtuk a szerződést a járműgyár építéséről. Ennek érdekében Tennessee állam jelképes összegért biztosított a konszernnek egy területet. Ezen kívül összesen 10 millió dolláros értékben építettek egy négy csarnokból álló kommunikációs és képzési központot, hogy a Volkswagen jöhessen és képezhesse a fiatalokat. A munkamegosztás így szól: mi hozzuk a tudást és a másik fél az infrastruktúrát. A tapasztalatok szerint ez jól működik.
Bizonyára Magyarországon is.
„Nap mint nap megélem, hogy a jól képzett magyarok mire képesek. A gyárunkban elsőrangú emberek dolgoznak, akik elkötelezettek a munkájukért és világviszonylatban is képesek a csúcsteljesítményre.“
Magyarország szegény erőforrásokban. Viszont olyan lakói vannak, akikben igen nagy a potenciál. Amennyiben ezeket az emberi erőforrásokat megfelelően gondozzák, akkor Magyarországon fantasztikus dolgokat lehet elérni. Nap mint nap megélem, hogy a jól képzett magyarok mire képesek. A gyárunkban elsőrangú emberek dolgoznak, akik elkötelezettek a munkájukért és világviszonylatban is képesek a csúcsteljesítményre. Igazgatóságunk tagjai rendre döbbent lelkesedéssel tapasztalják magyar munkatársaink szaktudását és szenvedélyét.
Milyen kihívásokkal szembesülnek a logisztikában?
Csak hogy legyen egy elképzelésük az olvasóknak arról, hogy milyen nagyságrendekről beszélünk ezen a területen: egy jármű akár 6 000 alkatrészből áll. Nap mint nap mintegy 22 millió euró értékű árut kapunk mintegy 1 500 beszállítótól 2 400 logisztikai munkatárs segítségével. A mi oldalunkon további 360 logisztikus dolgozik. Egy ilyen jelentőségű feladatot látva elképzelhetjük, hogy miért van szükségünk hogy logisztikai szakemberekre.
Mennyire elégedett a közlekedési infrastruktúrával?
Győrtől délre sajnos csak egyetlen híd van a vasútvonal felett, ez túl kevés. Itt minden nap körülbelül 4 000 munkatársunk, valamint 200 kamion jön a gyárba és utazik vissza, tehát itt olykor már eredendően szűk a keresztmetszet. Ez a probléma csak egy új híddal kerülne le a napirendről. A kormánnyal és a várossal időközben már dolgozunk a megoldáson. Ugyanez igaz a Szlovákia felé irányuló kapcsolatra. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban általánosságban igaz, hogy még intenzívebb eszmecserére lenne feltétlenül szükség, hiszen az infrastruktúrának legalább a tervezés szintjén kell két-három évvel a gazdasági projektek előtt járni.
A repülőtér kérdése most már lezárult?
Jó irányba fejlődünk. Van ugyan egy meghosszabbított és kiszélesített futópályánk, amelyen olyan nagy gépek is le tudnak biztonsággal szállni, mint egy Airbus. A repülőtér megbízható és biztonságos használatához azonban még hiányzik az ILS, a műszeres leszállító rendszer. Az erre vonatkozó közbeszerzési pályázat bonyolult és időigényes.
Miért fontos ennyire ez a repülőtér az Audi Hungariának?
Ezen az egy repülőtéren keresztül csak a tavalyi évben több mint 30 000 embert mozgattunk Győr és Ingolstadt között. Amikor a munkatársak repülővel utaznak oda és vissza, akkor ez az utazási időben nyolc órás, tehát egy egész munkanapnak megfelelő időmegtakarítást jelent. A puszta időmegtakarítás tehát a célunk, és nem például a kényelem vagy a presztízs. Végeredményben arról van szó, hogy a termékeinket a lehető leggyorsabban piacéretté tegyük. Ennek tükrében természetesen nagy hiba lenne, ha évente több tízezernyi munkanapot pazarolnánk el. Az emberek mellett adott esetben motor- és járműalkatrészeket is szállítunk légi úton. A termelésünk számára feltétlenül döntő jelentőségű, hogy gyors és rugalmas szállítási lehetőségként a repülőtér is választható legyen. Ezért is szállok síkra ilyen nagymértékben azért, hogy hamarosan ki is teljesedjen a repülőtér. Ez olyan, mint egy zenekar: ha akárcsak egyetlen hangszert is rosszul használnak vagy az hamisan szól, akkor ezt az előadás egésze szenvedi meg.
Hány nem magyar munkatárs dolgozik jelenleg Győrben?
Közel 100 munkatárssal van hosszú időtartamú, állandó szerződésünk. Ha ehhez még az összes szakértőt is hozzászámítjuk, akik speciális területeken támogatják a munkánkat, akkor ez további mintegy 100 fővel növeli ezt a számot. A jelenleg 10 300 fős teljes létszámunkhoz viszonyítva ez tehát egy százalékosan igen kis részarány. Ez is bizonyítja, hogy mennyire eredményes a képzésünk, és hogy magyar munkatársaink mennyire képesek a világ élvonalát jelentő termékeket előállítani.
Milyen az együttműködés más nagy helyi beruházókkal az említett általános kérdésekben?
Konstruktív az együtt dolgozás.
Milyen kiemelkedő események szerepelnek az idei év napirendjén?
További új motorok sorozatgyártása kezdődik, és a széndioxid-kibocsátás csökkentése keretében folytatódik a motorok hatékonyságának növelése is. Jelenleg teljes erőbedobással dolgozunk azon, hogy előkészítsük a TT modellcsalád harmadik nemzedékének sorozatgyártását. A szerszámgyártást szintén bővítjük. A csarnok területének ehhez szükséges bővítési beruházást már jóvá is hagyták. A közeljövőben megkezdődnek a földmunkák. Ezzel immáron másodszor bővítjük a csarnokot. A műszaki fejlesztés bővítésén már gőzerővel dolgoznak a markolók, hamarosan ömlik a beton, majd új próbapadok létesülnek itt. Idén tovább dolgozunk a vállalatvezetés fejlesztésén is. Az a sebesség, amellyel a világpiacon mozgunk, olyan rohamos ütemet vett fel, hogy saját vezetőségünket is folyamatosan kell fejlesztenünk és képeznünk az egyre növekvő követelmények teljesítésére.
Milyen ötletei vannak ezzel kapcsolatban?
Lényegében egy „vezetői kampuszra” van szükségünk, hogy a vezetőink képesek legyenek lépést tartani az ütemmel és a kihívásokkal. Folyamatos tréningről van szó. Ez hatalmas kihívás. Ezzel kapcsolatban nagyon fontos a nemzetközi tevékenység, tehát az, hogy az emberek külföldön is gyűjtsenek tapasztalatokat és szélesítsék a nézőpontjaikat. Ezen kívül még az is az elképzelésem, hogy a vezetőképzésben jó hírnévnek örvendő, neves külföldi egyetemek jöjjenek el hozzánk vagy velünk közösen szervezzenek valamit a vezetőségünk továbbfejlesztésére. Talán helyi workshopokat, szemináriumokat vagy előadás-sorozatokat külső egyetemek oktatóival. Ezzel kapcsolatban igenis el tudom képzelni az együttműködést a német nyelvű Andrássy Egyetemmel. A német munkanyelv egyébként döntő jelentőségű számunkra. Nálunk a német nyelv nélkül egyszerűen nem lehet boldogulni. A Volkswagen konszern valamennyi fejlesztője németül beszél.
Hogyan sikerült ez elérniük? Más globális vállalatok engedtek az angol nyelv nyomásának …
Vezetőink természetesen angolul is beszélnek, ez nem is kérdés, de a Volkswagen konszernen belül német nyelven leveleznek. Világszerte 550 000 munkatársunk van, és legkevesebben a német anyanyelvűek vannak. Amikor azonban műszaki dolgokról van szó, akkor mindenki németül beszél. A német nyelv rendkívül precíz, és nálunk a precíz megfogalmazás a lényeg. A kitűnő német nyelvismeret ezért nálunk, a leányvállalatoknál is létfontosságú.
A magyar kormány oldaláról milyen teendőket lát az Audi Hungariával kapcsolatban?
Az a technológia, amelyre a Magyarországon működő vállalatoknak szüksége van, hogy sikeresek legyenek a világpiacon, ma lényegében nagy nemzetközi vállalatoktól jön. Ahhoz, hogy ők változatlanul megtalálják az utat Magyarországra, itt is maradjanak és folytassák a beruházásaikat, Magyarországnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy vonzó legyen számukra a képzés színvonala, a jogbiztonság, a vállalkozóbarát környezet, de még a szabályozás-politikai vagy infrastrukturális feltételrendszer tekintetében is.
Milyen reményei van arra, hogy még jobban foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel?
Lehet, hogy megoszlik az emberek véleménye a mindenkori kormányról vagy a politika más képviselőiről. Ez a demokrácia alapja. Nekem azonban biztos, hogy a jelenlegi kormány bátor és még a részben erőteljes ellenszélben is hajlandó rendhagyó utakon járni. Ugyanolyan következetességgel, mint ahogyan például a Nemzetközi Valuta Alap ügyét lezárták vagy hatékonyabbá tették az országgyűlést, a számunkra fontos és az ebben az interjúban többször említett problémaköröket is meg lehet közelíteni. Következetesen és víziókat követve, ugyanis ha nincs elképzelésünk a jövőről, akkor nem is érdemes nekiindulni.
Olykor az lehet a benyomás, hogy Önnek több dolog fontos, mint pusztán a vállalatának sikere!
Áprilisban lesz tíz éve, hogy az Audi Hungaria élén állok. Magyarországon nagyon jól érzem magam és becsülöm ennek az országnak az adottságait, mindenek előtt a lelkesíthető embereket. Éppen ezért meggyőződésem, hogy érdemes felszólalni olyan jelenségek ellen, amelyek gátolják ezeknek az erőforrásoknak a kibontakozását. Magyarország egy nagyszerű ország, egy hatalmas potenciállal rendelkező ország. Mindannyiunk feladata, hogy életre keltsük ezt a potenciált. Tudatában vagyok annak, hogy az olyan vállalatok, mint az Audi Hungaria ebben kiemelt felelősséggel tartoznak.
Mi a helyzet a megrendelés-állományukkal?
A 2014-re és 2015-re vonatkozó megrendelés-állományunk bizakodással tölt el minket abban a tekintetben, hogy folytatódik a konjunktúra lendülete, és hogy összességében több autót és motort gyártunk. Ettől függetlenül azonban igaz, hogy a vevő azt vásárolja meg, ami neki személyesen többletet jelent és ami neki tetszik. Annak kell megfelelnünk, hogy autóinkat technológiailag úgy fejlesszük, hogy a potenciális vevők kiemelten érdeklődjenek az autóink iránt. Olyan autókat kell gyártanunk, amelyekre az emberek egyszerűen azt mondják: „Ilyent akarok én is!” Olyan autókat is, mint például a saját gyártású Audi S3 Limousine, amellyel most én is járok. Ez egy fantasztikus autó. Ilyen autóval járni biztos nem csak nekem jelent örömet.
Végezetül még egy győri kérdés. Mit mutat szívesen a külföldi vendégeknek az Ön városából, milyen éttermekbe hívja szívesen őket?
Sétálni a Széchenyi teret tudom javasolni. Nyári estéken korzózva azt gondolhatnánk, hogy a Riviérán vagyunk: lüktet az élet, tele a kiülős kávézókkal, kedves emberekkel, gyermekes családokkal, ahol a kicsik tombolhatnak a szökőkutakban. Az éttermek közül a Patió-t és a La Marédá-t tudom ajánlani. Szintén igencsak kitűnő étterem az apátság alatt, impozáns helyen található Viator Pannonhalmán. Szintén melegen ajánlhatom a nyúli Szél Fiai fogadót, ami mára bevett éttermünk lett. Ez eddig mindegyik vendégemnek, még az FC Bayern labdarúgóinak is nagyon tetszett.
